A több generációs családok felbomlásával, a baráti vagy kisebb települési közösségekben kevesebb lehetőség kínálkozik a családokban felmerülő problémák kivesézésére, azok megvilágítására több szemszögből. Az idő rövidségére hivatkozva apró életeseményeinkről nem váltunk szót. Felgyűlnek és megfojtanak az elrendezetlen események. Így válik könnyű prédává társunk egy véletlen mozdulatával (pl. leveri kedvenc vázánk), máris ráboríthatjuk a máshonnan is összegyűjtött nyűgünket. A veszekedések mögött a felborult női-férfi szerep szülte konfliktusok, a családi összetartozás ápolásával, védelmével való nem törődésünk is hadba száll. Miként tudunk, tudnánk visszatalálni szerepeinkhez, hogyan indíthatjuk el az építő jellegű kommunikációt a folytonos kritizálások helyett, milyen módon építhetjük védelmi bástyává magunkban a közösségeink felénk fordulását?

VIDEÓ ÖSSZEFOGLALÓ